Csernobil 2.0 - Mennyire ismered a sorozatot?
- Crew
- Nov 27, 2019
- 3 min read
Eljött hozzátok a CSERNOBIL KVÍZ!! Te mennyit tudsz a legmenőbb szláv filmről? Végre, nem csak a nyugati kapitalista világról fecsegnek a tévében, hanem fontos tudással tágítják a fejeteket! Ha még nem olvastátok az előző cikkünket, ahol a sorozatról alkottunk véleményt, ide kattintva megtehetitek.
A Csernobili katasztrófa megmutatta a világ szemében a diktatúra gyengeségeit, felszínre hozta a túlzott kommunista bürokrácia és protokoll értelmetlenségét, és nem utolsó sorban a tekintélyelvű berendezkedés által kitermelt naivitást, félrenézést és a cselekvésképtelenséget. A sorozat legnagyobb erénye, hogy ezt, a katasztrófát elősegítő rendszert domborítja ki. Főhőseinek pedig azokat a kutatókat teszi meg, akiknek az észérveire nem, vagy csak késve hallgatott a politika, és akiknek szembe kellett szegülniük a pártvezetéssel ahhoz, hogy egy minden társadalmi szabályt szükségszerűen felülíró katasztrófánál ne csak a politikai érdekek domináljanak.
Na de lássuk, mennyit is tudsz igazán a sorozatról?! Megtudnád mondani, hogy ki és mi az, aki valóban létezett és kiket álmodtak meg pluszban a forgatókönyv írok? Te hányat tudnád ebből?
Uljana Homjuk (Létezett vagy Sem?)
Legaszov Valerij (Létezett vagy Sem?)
Ledobott textilben dolgozó bányászok (Létezett vagy Sem?)
Ljudmila és a tűzoltó (Létezett vagy Sem?)
A robotok a háztetőn (Létezett vagy Sem?)
A helikopterbaleset (Létezett vagy Sem?)
Megtetted a tétjeidet?
Na lássuk:
Uljana Homjuk
A sorozat egyetlen kitalált karaktere, munkálatokban hősiesen helyt álló tudósok tiszteletére keltettek életre, ő testesíti meg a józan eszet és „nyugati” gondolkodást, ő szimbolizálja azokat a tudós nőket, akiknek a számottevő munkája láthatatlan volt a Szovjetunió patriarchális társadalmában. Uljana Homjuk atomfizikus elvtársnő felderítő munkálatain és nyomozásán keresztül tudjuk meg, hogy pontosan mi történt az erőműben, és ez milyen szörnyű következményekkel járt. Az ő, és Ljudmila szemén keresztül látható a legnyersebb módon az áldozatok szenvedése, akiknek megfeketedett és felhólyagzott a bőre az elképesztő mennyiségű sugárzástól.
Legaszov Valerij:
Legaszovot körülbelül 12 órával a robbanás után választották a csernobili katasztrófát vizsgáló bizottság vezetőjévé. A helyszínre küldték, és azon kevesek közé tartozott, akik azonnal felismerték, mekkora veszélyt jelent a robbanás. Ahogy a sorozatban, úgy a való életben is ragaszkodott hozzá, hogy a közeli Pripjaty város teljes lakosságát azonnal evakuálják. Legaszov nagy mennyiségű sugárzásnak volt kitéve viszont halálát nem ez okozta. A balesetének második évfordulóján felakasztotta magát saját lakásában.
A bányászok
Ide csak annyit fűznék hozzá, hogy a meztelen valóság. A sorozat egyik legemlékezetesebb jelenete, amikor bányászok ruhátlanul dolgoznak egy földalatti alagút építésén. A munkaterület az olvadozó reaktor alatt van, ezért szinte elviselhetetlen a forróság. A szélsőséges túlzás jól érzékelteti a vállalkozás nehézségét, de elég sok fotó és film maradt fenn, és mindegyiken felöltözve dolgoznak. Azért is valószínűtlen a pucérkodást, mert anyaggyűjtés közben több résztvevővel beszélgetett, azok pedig sok őrült dologról számoltak be, de éppen erről nem. Az viszont valószínűleg jórészt igaz, amit Craig Mazin mond háttérmagyarázó podcastjában; Önként vállalták, tisztességből és a közösség iránti felelősségből.
Ljudmila és a tűzoltó
A sorozat nem csak tudósok és döntéshozók szemszögéből mutatja be az eseményeket, hanem a hétköznapi embert érintő tragédiaként is. A házaspár azokat képviselik a sorozatban, akik a katasztrófa alatt a piszkos munkát végezték, és ezért kellett szenvedniük. Ljudmilától magától tudhatjuk, hogy férje, születendő gyermeke és saját maga tragédiája úgy történt, ahogyan a filmben látjuk, hiszen Ljudmila Ignatyenko az egyik tanú azok közül, akiket a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics megszólaltatott Csernobili ima című könyvében. A férjéhez, a halálosan beteg tűzoltóhoz a kórházakba terhesen is beszökő ifjú feleség filmbéli története helyenként majdnem szó szerint megegyezik a könyvvel. Az irodalmi interjúkötet amúgy is fontos forrás volt a forgatókönyvhöz. Felismerhetőek például a károk elhárításában tevékenykedő katonák és civilek (a „likvidátorok“) visszaemlékezéseiből átvett motívumok.
Robotok és emberek a tetőn
Az amúgy is dokumentumfilmre emlékeztető sorozat legélethűbb részei közé tartoznak a jelenetek, amikor emberek kézi erővel lapátolják a mintegy száztonnányi sugárzó törmeléket a reaktorépület tetejéről. Egy korábbi felvételeken tartalékos katonák végzik ezt a munkát, a képeket a kárelhárítók egyik irányítója, Valerij Sztarodumov kommentálja. Tény az is, hogy a szovjeteknek nem volt megfelelő eszközük, robotjuk erre a feladatra. Azt a néhány gépet, amelyet kipróbáltak – köztük egy átalakított holdjárót – hamar tönkretette a sugárzás vagy valamilyen baleset.
A helikopterbaleset
A sorozat azt sugallja, hogy a szerencsétlenség a sugárzás miatt következhetett be. Talán azért, mert – ahogyan később látjuk – még a robotok elektronikáját is megzavarja a sugárzás? Talán azért, mert a pilóta ennyire hirtelen lett rosszul? Magyarázatot már csak azért sem kapunk, mert a valóságban a baleset nem akkor és nem úgy következett be. A valóságban ez nem így történt, ugyanis a helikopter csak hetekkel a katasztrófa után zuhant le, mert beleakadt egy daru kábelébe. A daru már a reaktor magját elfedő „betonkoporsó” építése miatt volt a helyszínen.
Te mennyit találtál el?
Remlkjük élvezted a cikket és sok újdonsággal tudtunk nektek szolgálni. Ha tetszett nektek a cikk, szivecskézzétek be és készülünk nektek még hasonló tartalmakkal!
Forrás:
Comments